La Nouvelle-Orléans-t 1718-ban alapította a Francia Mississippi társaság, Jean-Baptiste Le Moyne de Bienville. II. Fülöpről nevezték el, Orléans hercegéről, a város a régensherceg francai városáról kapta nevét.

A francia kolónia az 1763-as párizsi szerződés értelmében Spanyolországé lett és 1801-ig spanyol fennhatóság alatt is maradt, amikor ismét a franciáké lett. A fennmaradt épületek legnagyobb része a spanyol korból származik, az akkori francia negyedből.

Napoleon eladta a területet az USA-nak 1803-ban. A város gyorsan fejlődni kezdett az amerikaiak, franciák és kreol franciák együttműködésével. Gyapjú és cukor volt a két legfőbb terméke a városnak, amelyet a város körüli területeken rabszolgákkal kultiváltak.



A Haiti felkelés nyomán kialakult a tengerentúli második köztársaság alapú rendszer- és ezt már feketék irányították. Mindkét rasszból sok szabad menekült érkezett a városba, akik sokszor rabszolgákat is hoztak magukkal.

Míg a polgármester nem akarta beengedni a szabad feketéket, a francia kreolok szerették volna megnövelni a francia ajkúak számát, hogy növeljék befolyásukat. Ahogy több menekült érkezett, a Kubába menekült haitiak is ide indultak. Az ekkori bevándorlók 90%-a New Orleansban telepedett le. Így a város összetétele 1809-re a következőképpen alakult: 2731 fehér, 3102 szabad afrikai, 3226 rabszolga, így megkétszereződött a város korábbi populációja. Az emberek 62%-a amerikai állampolgárságú fekete volt.

AZ 1812-es háborúban az angolok egy hadsereget küldtek a város elfoglalására. Az amerikaiak azonban megverték Sir Edward Pakenham seregét az 1815. január 8-i New Orleans-i csatában.



Kiváltságos kikötőként New Orleansnak jelentős szerepe volt a rabszolga-kereskedelemben. Rengeteg ország termékei érkeztek a városba és továbbították innen őket az USA belseje felé a folyón. A víz ekkor mindig tele volt hajókkal. Ugyanakkor a déli államok egyetlen városa volt, ahol minden színű szabadok éltek és sok feketének saját ingatlana is volt.

A populáció megduplázódott az 1830-as években, majd 1840-re New Orleans az USA leggazdagabb és harmadik legnépesebb városává vált. Itt volt a legnagyobb rabszolga-piac. A több, mint egymillió rabszolgának mintegy kétharmada itt érkezett az országba. Minden rabszolga árának 15%-át a város kapta meg. Ebben az időszakban ez volt New Orleans legnagyobb és elsőszámú bevétele.

Az amerikai polgárháborúban az északiak gyorsan elfoglalták New Orleanst és így megkímélték a várost a többi déli település pusztulásához hasonló sorstól.

XX. Század:

A XX. Század elején New Orleans az USA leggyorsabban fejlődő városa volt, amelyet Baldwin Wood feltöltési módszerének köszönhetett. Addig a város fejlődése kizárólag a magas területeken haladhatott, Wood pumparendszere azonban megindította a várost. A XX. század alatt rengeteg találmány és emberi munka irányult a mélyföldi területek használhatóvá tételére, amely eredményeképp most már legtöbb lakóterület tengerszint felett van.

New Orleans nagyon sokáig védtelen volt a tengerszint emelkedésével szemben. A XX. század második felében Betsy hurrikán rengeteg polgárt ölt meg és noha a városmag szárazon maradt, az áradás megmutatta az átemelőrendszer hiányosságait és ezután nagyarányú fejlesztések indultak a város védelmének megerősítésére.



A Katrina:

Mire 2005-ben lecsapott a Katrina hurrikán, a legtöbb civilt már evakuálták. A hurrikán a Golf áramlatot követte, így a város védelme csődöt mondott, ami a legnagyobb mérnöki kudarc az amerikai történelemben. A töltések és áradási árkok, melyeket az Egyesült Államok Hadseregének Utászai terveztek és építettek, megsemmisültek és a víz 80%-ban elöntötte a várost. Több tízezer a városban maradt civilt mentettek meg és menekítettek táborokba a mentőegységek. Ugyanakkor több, mint 1500-an haltak meg ekkor.

A Rita:

Egy hónappal a Katrina után a civilek visszatértek és megkezdték az újjáépítést, azonban jött a következő hurrikán, hasonló károkat okozva.

Az újjáépítés:

2006 júliusában New Orleans populációja 223 ezerre nőtt, ami a Katrina előtti szám 56%-a. Egy évvel későbbre ez a szám 67%-ra nőtt.

Több jelentős turistalátványosságot újjáépítettek. A nagy összejöveteleket újra megtartják, úgy mint az Amerikai Könyvtári Találkozót, vagy az Amerikai Szívgyógyászati Találkozót. Az amerikai foci is újra megjelent a városban, a Sugar Bowl-t, a New Orleans Bowl-t is újraszervezték.

A New Orleans Hornets visszatért a városba, miután egy évig ideiglenesen Oklahomában játszottak.